Új advent

Minden ünnep, minden várakozás új.
A tegnapi önmagunk sem vagyunk már, láthatatlannyit mélyült a tekintetünk, kopott a kabátunk....
Lemondtunk és fel nem adtuk.
Bezártunk és kapukat nyitogattunk.
Vénültünk és újak lettünk.
Fakultunk és színt váltottunk.
Ott voltunk és ide érkeztünk.
Kimondtuk és elhallgattuk.

És észrevétlenül 
- bennünk -
vénültek-újultak a lépcsők. 

Sok kéz, hamar kész :)

avagy tenyérfenyő :)

's a zablakban pedig így

Falon falu :)

vagy tanyácska? :D

Borulj a földre téli álom, 

ölelj át minden gyermeket,

és mindenütt a nagyvilágon 

örüljenek az emberek!

Harangok tiszta, csengő hangja

kísérjen minden éneket,

csituljon el szívek haragja,

várjuk a legszebb ünnepet!

 

Adventi koszorú...

... nyilván másképp ez isis :D

Ég a gyertya, ég, el ne aludjék,
szíveinkből a szeretet ki ne aludjék!

Ég a gyertya, ég, fusson a sötét,
szívünkből a rosszaság is kitakarodjék! 

Ég a gyertya, ég, nő a fényesség,
sötét földhöz a fényesség egyre közelébb.

Ég a gyertya, ég, az adventi négy,
azt lobogják, azt hírdetik: Jézus üdvözlégy!

 

Csíkos kő :)

... avagy "az ember azt adja, amit tud" :)

[lehet ez mindenféle: egyszerű kő csíkosan, csak úgy, szemnek tetszetősen, de lehet ám kép-, névjegykártya-,jegyzettartó, netalán bájos üzenetrögzítő :)]

Várakozás - másképp :)

Most, hogy az ünnep közeledik, meglepetéssel észlelem, mintha még mindig várnék valamire. (…) Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. (…)
Mit csináljak? Az ember azt adja, amit tud. (Márai)

De hol vannak a huszárok? :)

 - avagy lovazás az oviban -