A szeretet margójára

"Tudom, szeretet nélkül minden ház üres, minden városka lakatlan, minden zseni ügyetlen, félős nyuszi csak a kalapban." Quimby

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 27., kedd

Posted by @havas Időpont: 16:23 1 megjegyzés:

Küldés e-mailben BlogThis!Megosztás az X-en Megosztás a Facebookon Megosztás a Pinteresten

Címkék: Zene

2010. július 12., hétfő

Come What May

Posted by @havas Időpont: 11:59 Nincsenek megjegyzések:

Küldés e-mailben BlogThis!Megosztás az X-en Megosztás a Facebookon Megosztás a Pinteresten

Címkék: Zene

Régebbi bejegyzések Főoldal

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Magamról

@havas: "Szívemben kivasalt ruhát hordok, amikor megszólítlak"

Teljes profil megtekintése

Archívum

▼ 2018 (7)
- ▼ február (2)
  - Licit
  - Csak ennyi :)
- ► január (5)

► 2017 (20)
- ► december (20)

► 2014 (3)
- ► január (3)

► 2013 (3)
- ► június (3)

► 2012 (16)
- ► december (9)
- ► április (2)
- ► március (3)
- ► február (1)
- ► január (1)

► 2011 (43)
- ► december (1)
- ► október (1)
- ► augusztus (2)
- ► július (4)
- ► június (4)
- ► május (6)
- ► április (1)
- ► március (10)
- ► február (8)
- ► január (6)

► 2010 (47)
- ► december (3)
- ► november (2)
- ► október (3)
- ► szeptember (4)
- ► augusztus (13)
- ► július (15)
- ► június (1)
- ► május (2)
- ► április (1)
- ► március (1)
- ► február (2)

► 2009 (7)
- ► december (7)

Keresés ebben a blogban

"Kétféleképpen élheted az életed: vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat, vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
(Albert Einstein)

Népszerű bejegyzések

Ilyen a formám

Aki ismerni vél (nem túl közelről), mind azt mondaná neked, ha megkérdeznéd tőle, hogy egy szájhős vagyok. Jár a szám megállás nélkül. Hol k...
(nincs cím)

És elkezdtem :)
Én meg az Isten

" Uram, olyan egyforma minden szolgád És oly egyforma minden templomod, S olyan mindegy, hogy a toronycsúcsokra Keresztet tűznek-e v...
Felavattam a 'jándékom
Amikor én megyek el

Ez most más. Kivételesen nem én vagyok, akit elhagynak (vagy szó nélkül lelécelnek mellőlem "az idő megoldja" dumával, aztán majd ...